tag:blogger.com,1999:blog-2438787663669997525.post4675423595941727672..comments2013-06-03T17:23:16.670+02:00Comments on Liloocska 12mm-e: Klissé, de jogosLiloocskahttp://www.blogger.com/profile/09319256165895840200noreply@blogger.comBlogger1125tag:blogger.com,1999:blog-2438787663669997525.post-90593569231376309482009-12-23T00:37:26.265+01:002009-12-23T00:37:26.265+01:00uh, szerintem ott helyben baromira azt fogod érezn...uh, szerintem ott helyben baromira azt fogod érezni, hogy kvahosszú egy pillanat ez, és mindegy már, csak így ne maradjon, hanem haladjunk kifelé, édes kisfiam :)<br /><br />de értem, mire gondolsz, hogy a nagy várakozás után olyan semmiségnek tűnnek a dolgok, amikor végül megtörténnek, elmúlnak, nem olyan NAGYOK, mint ahogy az ember várta.<br />de a gyerekkel kapcsolatban azért ő itt marad neked egész életedre, egy életre elegendő és állandó feladatot adva. majd várod, hogy másszon, járjon, megszólaljon, bilizzen, ovizzon, sulizzon, csajozzon, érettségizzen, diplomázzon,. stb. stb. stb. aztán ugyanez a másodikkal :) és egészen addig, míg ki nem repülnek a fészekből, az idő repülni fog.<br /><br />de szerintem az nagyon fontos, hogy az ember ott, abban a pillanatban át és meg tudja élni, hogy mekkora dolgok történnek, hogy ez mekkora csoda, hogy ilyen lehet, hogy többet nem lesz, tehát most az utolsó cseppig megélni mindent...<br /><br />skAnonymousnoreply@blogger.com