A falánkság bűne

Mielőtt bele vágnék, kitudja, a falánkságtól való tartózkodás hányadik parancsolatba tartozik? Én hevenyészett kutató munka után arra jutottam a tízedikbe, de szívesen venném a hozzászólásokat, alapvető műveltségem fejlesztése érdekében.
Tegnap este mindenesetre több szempontból is belestem ebbe a hibába. A fő téma továbbra is az étkezés körül forog, amit lassan kezdek megszokni a babavárásom alatt. Lehet össze is kéne számolnom már, hány posztban foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Legutoljára azt javasolta a védőnő, ne parázzak óriás bébi miatt, ne csökkentsem a vitamin bogyóimat, egyszerűen csak étkezzem egészségesebben, ami nem is nehéz, mindössze zöldség-gyümölcs... Bele is vágtunk, mert ugye a karácsonyi falánkság után KedveseM is boldogan csatlakozott a kezdeményezésemhez, ami egészen a múlt hét első három munkanapján remekül működött. Szerda este már teljes egyetértésben bíztattuk egymást, hogy mindketten éhesek vagyunk, de már napok óta. Innen persze a csúcsról lefelé indultunk, a brassói sült krumplival és a hamburgerek ínycsiklandó világa felé. Az "i"-re a pontot pedig a tegnap este tette fel. Napközben még könnyedén hepciáskodtam, hogy már a gyomrommal sincs gond, már amióta kicsit odafigyelek az elfogyasztott étel mennyiségére nem érzem, hogy már jönne is vissza, na este buktam. A közepesen egészséges, de nem óriási adag vacsival - tejszínes, gombás tészta - imádom - és a töb fogásos anyai ebéd után, amikor is csak az édességet kellett elvenni előlem - még nem lett volna nagy hiba, de utána a Kedves feltette a kérdést: Te nem rágcsálnál valamit? csak úgy a TV előtt? Deghogynem... Úgyhogy sajtos ropi és mama féle tiramisu került a menüettbe. Közben termékeny munka is folyt, családfát rajzoltam a következő nemzedékemnek, ehhez aztán kell is az energia... A falánkságot fokozta, hogy lefekvés után még olvastam, egy amúgy igazán izgalmas könyvet. Hidas-Raffai: Lelki köldökzsinór a címe. A baba-mama kapcsolat kiépítéséről szól, van benne sok érdekes pszichológia, sok izgalmas kutatási eredmény és elmélet. A tartalommal tehát no gond, vélhetőleg viszont nem véletlen az sem, hogy valahol máshol azt tanácsolták, este már ne olvass a terhességgel kapcsolatos irodalmat. Habár most már értem miért, valószínűleg továbbra sem fogok változtatni ezen a szokásomon, mert leginkább ilyenkor van rá érkezésem. Innentől kezdve azonban elég éberen zajlott az éjszakám. Villany és szemlecsukás után elkezdtem megtárgyalni Babkával a születés témáját, így mire elaludtam zsongott a fejem a könyvben olvasottaktól és saját monológ foszlányaimtól. Ez az álmomban leginkább úgy folytatódott, hogy közölte velem az orvos, van valami felszálló fertőzésem, ami miatt, lehet, hogy a baba koraszülött lesz. Na ez annyira megijesztett, hogy fel is ébredtem és arra is ráébredtem, hogy fáj a gyomrom. Miután visszafeküdtem kb ötször végigfuttattam az álmomat, és racionalizáltam, mindez, mármint a felülfertőzés mitől is lehet, és hogy miért is butaság ez az egész, és miért is nem kell mindettől tartanom. Majdan sikerült visszaaludnom, és gyanítom még álmomban is lejátszottam párszor az említett gondolat folyamot. Ezt követően leginkább felszínes, de hosszú alvás következett, sok forgolódással. Kilenc előtt viszont nem sikerült kikászálódnom az ágyból. Így azon is elgondolkoztam, miért is alszom mostanában annyit, ami egy 200 kilós medvének is büszkeségére válna. Tagnap is tízig aludtam és nem mondom, hogy nem tudtam volna még délután is durmolni egyet. Gyanítom, hogy a felszínes alvás és főképp az előre készülődés állhat a háttérben, mivel már csak úgy egy hónap és csökkenni fog a megtehető alvás mennyiségem. Remélem az előre raktározás tényleg működik, és most annyi pihenést szedek magamba, amennyi a következő kb. 18 évre pont elegendő lesz.
A nap büszkesége: tegnap este, babkával, közös munkával megszüntettük a csuklását. Tehát a könyvnek úgy érzem, pozitív hozama is van, mert annak hatása alatt kezdtem el megmutatni a picinek mit is kell csinálni ilyen helyzetben. Úgyhogy együtt tartottuk vissza a lélegzetünket, utána együtt lélegeztünk mélyeket, végül együtt kerestük meg a megfelelő testhelyzetet, míg meg nem szűnt a zavaró rekeszi légbuborék.