A szüléshez való közeledés néha idegőrlő, néha izgalmas várakozás. Viszont van benne valami, ami által egy leszek a többi emberrel. Különleges és átlagos is egyszerre. A teremteni tudás csodája, az élet adás lehetősége lenyűgöző. Nem vagyok vallásos, mégis, ha van olyan, ez valami isteni minőség. Isteni és univerzális. Az a gondolat, hogy mindezt én is átélhetem a kiválasztottság tudatával egyenértékű. Lehetőség, amit már annyian megkaptak, de csak akkor válik valóban érthetővé, ha átéljük. Továbbra sem vagyok hívő, de kaptam valamit. Valami olyat, ami által az összes emberrel - nővel egyenértékű leszek. Azzal a sok milliárd, csilliárd, billiárd nővel, aki gyermeket szült és nevelt már előttem. Csodálni való az a precizitás, ahogy a természet, evolúció - a kedvencem - megteremtette a testet, a terhesség folyamatát, azt a pontosságot, ahol mindennek meg van a helye és az ideje, ahhoz, hogy egy új kis élet biztonságosan fejlődhessen kilenc hónapon keresztül. Talán a normál neurotikus kisebbségi érzéseim leküzdését is segíti annak tudata, hogy én is olyan vagyok mint mások, és képes vagyok kihordani egy gyermeket, és remélem képes is vagyok / leszek egészségesen megszülni őt, és aztán egészségben felnevelni. Egészségben, egyensúlyban és egységben.
Kismama jógán egyszer azt mondta az oktatónk, hogy a terhesség után a szülés az orgazmus. Ezen akkor eléggé felvontam a szemöldököm, mondván nekem az eddigi ismereteim alapján, nem tűnik az orgazmus érzéséhez hasonlónak az a 0-24 órán át tartó folyamat, amíg megszületik végül a gyermek. A mai nappal viszont megszűnt már minden elhárításom, ami miatt azt mondtam Babszem Srácnak, hogy még nem kéne elindulnia, hacsak úgy nem érzi, hogy kívül tágasabb, belül pedig szorul a hurok. Túl vagyok a fodrászon, ez sarkalatos pont volt, csakúgy mint a kozmetikus, ahol nem csak a gyanta került főszerepbe, de a szemöldököm is hasonult a hajam vörösségéhez. Kibekkeltük a nem megfelelő névnapon való születés lehetőségét is. Most már tehát szabad a pálya. És bár még mindig azt gondolom, a Valentin napnál szebb dátum nincs is a naptárban a születésre, mégis egyre inkább várom, hogy megtörténik a folyamat végkifejlete, mondhatni a terhesség csúcspontján eljutok az orgazmusig. Ami valószínűleg nem is az a bizonyos 0-24 óra, hanem az érzés, amikor a szerelmünkből teremtődött pici lényt magunkhoz ölelhetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése