Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen KedvesM nem követte a családi hagyományokat, amikor megkérte a kezem, karácsony szent estéjén. Történt ugyanis pár évvel ezelőtt, hogy apósom kézen fogta jövendőbelijét, beültette a kocsiba és elvitte Egertől kb 50 km-re. Itt aztán feltette a nagy kérdést, hozzám jössz feleségül vagy sétálhatsz gyalog haza. A válasz szerencsére a várva várt igen volt, különben most mi sem állnánk itt. A továbbiakban igyekszem olyan rövidre fogni, mint az Oscar gálán megengedett idő, és a hasonlatnál maradva felsorolni mindazokat, akik hozzájárultak a boldogságunkhoz. Természetesen a felsorolás önkényes, ezért mielőtt bárkit kihagynék, mindenkinek köszönöm, aki eljött, hogy jelenlétével emeli az est fényét. Néhány embert pedig azért hagyok ki, mert őket a férjem már magasztalta. Amikor még szingli voltam, a legnagyobbaktól tanultam, Bridget Jones-tól főleg, aki óta tudjuk, hogyan kell az emberekről beszélni, amikor bemutatjuk őket. Először tehát szeretnék a hölgyek triumvirátusának köszönetet mondani, elsőként Skin-nek, aki a világ legjobb lánybúcsúja megszervezése mellett, mint gyönyörű koszorús lány és zenefelelős is jelen van. A következő B. Boop, akit bár nem mindenki tudta eddig, de éppen az nap, pontosabban az éjjel ismertem meg, mint a jövendőbelimet. Emellett a legjobb lánybúcsú szervező szárnysegédje is volt. Harmadikként pedig Osonkát sem hagyhatom ki a felsorolásból, aki már lassan 15 éve van mellettem, és aki mindig kapható arra, hogy az asztalon táncoljunk, ha a szükség úgy kívánja, de a türelme is határtalan, ha épp az aktuális hülyeségeimet kell végig hallgatnia. Jelzem ez fordítva is igaz. Van még néhány barátnő, aki az elmúlt évek alatt együtt izgult velem, és drukkolt kettőnkért, úgy mint Olasz és P. Végül még egy név a barátok közül, akire nagyon büszke vagyok. Mert amikor bárki megérdeklődte, hogy ő akkor ugye nem jön haza, Svédország mégiscsak messze van, én csípőből mondhattam, hogy az a legtermészetesebb, hogy itt lesz, úgyhogy Lenocska nagyon-nagyon örülök, hogy eljöttél.
A családnak, Klárinak, Csutinak, Settenkének, Anyunak és Apunak ennél lényegesen rövidebb idő alatt fogok köszönetet mondani, mivel elmondani nem is igazán lehet, maximum érezni. Inkább csak annyit, hogy én mindössze abban bízom, hogy a leendő gyerekeinknek is tudok majd annyit adni, mint amennyit én kaptam Tőletek.
Végül pedig a leges- legnagyobb köszönettel újdonsült anyósomnak és apósomnak tartozom, akik nélkül, nekem sem lenne egy ilyen drága férjem, mint KedvesM. Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése