Szeretnék egy legendát, mely a diétázó lányok körében szájról szájra terjed, leleplezni. Bizony, tőlem kell csajok megtudnotok, hogy a pirított kenyér / zsömle / stb... egyáltalán nem tartalmaz kevesebb kalóriát, zsírt, szénhidrátot, mint az eredeti változat, vagyis a nem pirított. Tudom most többekben egy világ dőlt össze, de mégis közzé kellett tennem ezt az információt. Mindezt én is csak pár napja tudtam meg. Oké-oké, korábban is volt, hogy elgondolkoztam rajta, vajh miért gondoljuk, hogy attól, hogy elégetjük a kenyeret, diétásabb lesz, da mégis pislákolt bennem a remény. Hétfő reggel fitness közben beszélgettem a dietetikus szaktanácsadóval, akinek kb 2 hónap csúszással eszébe jutott, hogy nemrégiben szóba került kettőnk között, hogy kiművel. Na, nem mintha a munkahelyemen a dietetikusok már nem műveltek volna ki, sőt, nem mintha röpke 29 évem alatt nem műveltem volna ki magam, minden fontos diétával, fogyókúrával kapcsolatos ismerettel, na de sebaj, fátylat rá. No szóval Málika kiművelt, habár már nemigen volt rá szükségem és nem is vártam a tanácsát. Sőt inkább távolságtartóan kezeltem azt a helyzetet, hogy nekem ugyan ne adjanak tanácsot, azok után, hogy segítséget kértem, ígértek, és aztán elfelejtettek. Na jó ez talán enyhe túlzás, de a lényeg, hogy Málikánál rákérdeztem a pirítósra. A válasza határozott volt, kétséget nem hagyott a felől, hogy bezony egy kicsit sem teszünk fogyisabban ha megpirítjuk. Mit változtat a tüzelés? Pörzsanyag képződik. És az mit számít? Semmit. Na jó, ízletesebb lesz. Hát akkor nem kérdés tovább, pirítsuk, ha finomabb.
A pirított kenyér talán több figyelmet kapott, mint amennyi nem túl sok, de a lényeg itt a "urban legends". Mert ez is hozzá tartozik a városhoz, ahhoz a tudathoz, hogy ezt a kérdést talán csak a mi közösségünk érti meg. Ez is része a közös tudásnak. És úgy érzem jó valahova tartozni, és tudni, hogy nem vagyok egyedül. Jó érzés összekacsintani a másikkal, és egy mondatból, sőt félszavakból tudni, hogy mire gondol.
Végül pedig egy új szokást szeretnék itt elindítani. Amikor eszembe jut, feltennék egy - egy kérdést, hogy a Ti véleményetek is helyet kapjon.
Íme, akkor az e heti körkérdés:
Ti milyen városi legendákat ismertek?
A válaszokat várom a kommentekben!!!
2 megjegyzés:
Kedves Zsuzsi!
Kérdésedet olvasva eszembe jutott egy mindenki által jól ismert "legenda", miszerint -Sörre bor mindenkor, borra sör, meggyötör... Minden alkoholfogyasztó életében eljön az a pillanat, mikor eme mondókával szembetalálja magát, és jobb esetben gondolkodóba esik..Borra sör meggyötör??! De miért is? Ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen semmi bajunk nincs attól, ha ily sorrendbe fogyasztjuk őket. A rosszindulatú pletyka, mint kiderült, csupán egy középkorból származó mende-monda. Régen ugyanis a bor az urak itala volt, a sör pedig a szegényeké. A nemes italozónak pedig esze ágába sem volt elrontani szája ízét az olcsó sörrel. Sőt, mindemellett presztízs kérdése is volt, mert ugye micsoda dolog, ha egy nemes olcsó italt iszik? :)
Tehát eloszlatom itt a kételyeket, igyon mindenki úgy, ahogy jólesik neki. :)
Üdvözlettel: Demjén Anna :)
u.i.: Aranyos a blogod!
Köszönöm Anna :)
Gyere máskor is olvasgatni.
Megjegyzés küldése