Csak szex, és a többi?

Mint rendíthetetlen Sex és New York rajongó, lehet, ez a cikk nem igazán fog bele illeni a vonalba, mégis többször felmerült már bennem a lentebb kifejtendő gondolat. Miközben ezeket a sorokat írom, észreveszem, pontosabban már észrevettem, ezért is írom le, hogy a kis főző köténykémen, mert hogy írás előtt főzésbe kezdtem, milyen kép is látható. Ez pontosan, igen kedves olvasó, jóra gondolsz, az a poénosnak szánt fajta, amelyiken egy hölgy torzója látható nyaktól lefelé a combja felső részéig. Szexis, fehér csipke neműt visel. A cél ugyebár, hogy ha felveszem, úgy tűnik, mintha mindez a dolog épp rajtam lenne, de mégsem. Remélem elég érthetően fogalmaztam. Vagyis ez azt jelenti, hogy még vacsi előkészítés közben is kívánatosnak igyekszem feltűnni. Na most visszatérve a SATC témához, nem túlozzák el egy kicsit a dolgot a szexxel? Ezt most igyekszem nem prűd, karót nyelt feministaként leírni, mert egy pillanatig nem merném gondolni, hogy a szex nem fontos, de nem estek át a lányok a túloldalra? Persze, persze, ez a sorozat erről szól, ez a lényege, de.... Nem könnyű egy mezei halandónak úgy tisztes házas életet élni, hogy közben a filmekből azt sulykolják bele, hogy éjjel nappal, de minimum heti ötször tessék csinálni, és mindig élvezd is, de csudára ám, különben valami gáz van veled, különben nem is vagy igazi NŐ, sőt még az is lehet, hogy depressziós a nemesebb szerved (ahogy ez Charlottéról el is hangzik valamelyik részben). Összefoglalóan, azzal van bajom, hogy a már emlegetett átlagemberek, ezt sokkal ritkábban beszélik meg a baráti körükben, és sokkal kevésbé részletesen, mármint, hogy ki, mikor, kivel és mennyit... Éppen ezért torzul az információáramlás. Ez pedig azt okozhatja, hogy egyesek, akik hetente esetleg csak háromszor, vagy urambocsá fáradtak és ezért csak egyszer, még ha amúgy ez épp kellemes is nekik, akkor már úgy érzik valami hiba van a rendszerben. Bennük, a másikban, vagy az egész istenverte kapcsolatban. A szexuálpszichológusok sem szoktak ilyenekről írni. Legalábbis szerény ismereteim alapján, ezt láttam, pedig szerintem igenis meg kellene tanítani a jelen és a jövő nemzedékének, hogy ami a szexuális magatartás formáira is igaz, az a mennyiségre is. Azaz bármit lehet, ami mindkét félnek kellemes. Ugyanígy bármennyit normális, ami mindkét félnek elégséges.