Mitől férfi a férfi?

Egyik nagy kedvenc könyvem - Fanni Flag: Érdemes élni / Sült zöld paradicsom - főszereplője szerint, a férfiak férfiassága a golyóikban van. Vagyis, ha mi nők beszereznénk két golyót, olyat, mint ami az "erősebbik" nemnek, születéstől fogva megadatott, és mondjuk egy tárgyaláson meggyőzés céljából kitennénk az asztalra, sőt, akár még kézbe is vennénk őket, és feltűnően játszanánk is velük, sokkal nagyobb hangsúllyal adnának a véleményünkre, mint amúgy.... Azthiszem ezzel az elképzeléssel talán mégsem értek egyet, úgy teljességgében, de azért lehet benne valami. Ma reggel minden esetre elgondolkoztam azon, hogy mennyire érzik magukat igazi férfinak, az amúgy XY kromoszómával rendelkező, és a személyi számában hímneműnek megjelölt egyedek. Történt ugyanis, hogy kis húzós bőrönddel jöttem mentem ma reggel, vittem be A melóba. Nem volt bornyasztó nehéz éppen, de a legkellemesebb sem, amikor egyik kezedben a barna bőröndöt húzod magad után, mint egy jobb kiskutyát. Nem is vágytam arra, hogy bárki húzza helyettem, ebben semmi megeröltetőt nem látok. De azért az jól esett volna, ha mondjuk villamosra fölszállás vagy hévre felszállás, urambocsá leszálláskkor, ott terem egy gáláns úriember, és szó nélkül segít. Nem arról van szó, hogy nekem nem megy, mert megy, de mégiscsak úgy gondolom, hogy így illene... Persze lehet túl naiv vagyok, de ahogy azt tanítják, a fiúknak, hogy a lányokat előreengedjük az ajtóban, sőt még az ajtót is kinyithatjuk előttük, akkor úgy gondolom ez nem lenne olyan túl nagy elvárás. Ehelyett az "erősebik"nem még csak oda sem néz, hogy hmmm lány, közepes bőrönddel, lehet,hogy jól esne neki ha segítenék? De ami még ennél is dühítőbb, hogy odanéz, jól megnézi a kecses felszállót, amint ép fel*** tuszkolja a már említet gurulós bőröndöt, és helyesem mosolyog is, szinte drukkol, hogy sikerüljn. Na hát ez azért túlzás.
De akor most ki is a gyengébbik nem? És ki rontotta el? Mi vagy a férfiak? Ha látják, hogy nekünk is megy a dolog, elég erősek vagyunk minek is segítsenek. Lehet, hogy a "férfiak" félnek tőlünk? Mert mi már az ő segítségük nélkül is, el tudunk bánni holmi kis bőröndöcskékkel. Lehet, hogy épp azt gondolják ** fontos kitétel, feltételezem, a férfiak gondolkoznak ** ha felajánlják segítségüket, akkor mi majd jól elküldjük őket, mint anno a szüfrazsettek, hogy mégis mit képzelnek magukról, egyenrangúság van, erre mi is képesek vagyunk!!! Paranoid kislányokat csináltunk a másik nemből? Nem tudom. De abban biztos vagyok, hogy miközben egy csomó nő előadja, hogy ő az önálló és független, és okos és gazdag, a legtöbben elolvadnánk egy - egy udvarias és előzékeny kis segítségtől. Olyan ez mint, átadni a helyünket. Én sem szívesen csinálom, mert egy lusta dög vagyok, de legalább körülnézek, hogy annak aki felszál van e máshol helye. Ha nincs akor átadom... A pasiktól is csak ennyi kéne, legalább nézzenek körül.
Az, hogy férfiként tekintsünk rájuk, mind a két oldaltól függ. Kellünk mi nők, akik bátran vállaljuk nőiességünket, és bizonyos feladatot a férfiakra hagyunk. És kellenek ők, akik megmutatják, hogy vannak bizonyos dolgok, ami inkább az ő reszortjuk.