Címzetes hölgy

Osonka címzetes Úrhölgy egyik fő-főszereplője legjobb barátnőim körének. Nem túl nagy ez a kör, épp csak pár fontos emberből áll. Osonka, akit még középiskolából ismerek, ami azt jelenti, hogy immáron 10 éve, az elmúlt időkben előlépett hű fegyverhordozómmá. Értem ezalatt, önként és dalolva elvállalta, nem kis örömömre, hogy szakmai szúrós és éles szemmel lektorálja szívemnek oly kedves kicsiny bejegyzéseimet. Mondván mégiscsak kultúrális ügyosztályon dolgozik, ez a feladat épp az ő hatásköre. Sokszor jól is jönnek a meglátásai. és jól esnek a dicséretei. És persze morgolódom, amikor a fejemhez vágja bizonyos gyengeségeimet, mint például helyesírási képességeimet... "Pink" fedőnév alatt futó kis morcogásom olvastával megjegyezte például, hogy láthatóan kissé elragadott a hév - ez így van - és biztos vagyok -e benne, hogy ezt így szeretném e közzétenni a nagyvilág szeme láttára. Hát igen, bár hév már csökkent, én ezt mégiscsak így szeretném.
Osonka arról is híres, hogy különlegesen jól lehet vele napozás közben martinit inni, napozni, és urambocsá néhány szál - szigorúan vékony és hosszú - cigarettát elszívni. Híres még továbbá arról is, hogy remekül lehet vele az asztalon táncolni. Meg még egy csomó mindent lehet vele remekül csinálni, úgy mint Kozmixot énekelni, mindenféle eszetlen figurákat mutogatva közben, valamint takarítani, gyermeket nevelni és főzni. Persze ezt a hármat így együtt leginkább ő szokta csinálni. Én közben megjegyzéseket teszek, és vélemény alkotok, tisztes távolságból. Aztán mozi délutánt is igazán remekül lehet vele tartani (jelzem ilyenben is régen volt már részem!!!), amikor is, kizárólag pattogatott kukoricát, chipst és fagyit majszolunk a film mellé, szigorúan ásványvízzel, hogy ne hízlaljon.
Ami pedig a legfontosabb, hogy lehet vele beszélgetni. Lehet nyavalyogni, és szipákolni, nyávogni, és elégedetlenkedni, úgyis érti miről van szó.
Osonkát még kedvesM is határozottan csípi, pedig neki aztán igen finnyás ízlése van a barátnőim terén.
Ja és Osonka volt az egyetlen barátnő, aki a költözésünkkor nem kérdezgette, hogy kell e segítség, hanem jött reggel, melegítő szerkóban tetőtől talpig, takarító géppel és gumikesztyűvel és egész nap törölte velem együtt az ablakokat, meg a port, meg az ajtókat, meg mindent, míg nem csillogot-villogot minden, mint az én kis barátnőm tündér lelke.