Vasárnapi menü

Vasárnap szent napján finom ebédet főztünk. Na nem csak úgy személyes kedvtelésből, bár ez se lenne meglepő, de itt voltak KedvesM szülei, így igyekeztünk kitenni magunkért. Köztünk legyen szólva pompásan sikerült is teljesíteni a célkitűzést. Már persze, ha azt az apróságot nem számítjuk, hogy kb fél 3 kor lett kész az ebéd, de csakis azért mert délelőtt az IKEÁban nézelődtünk, mintegy négyesben. 

A menü:  - kukorica krémleves, 

   szárított paradicsomos lepénnyel, bazsalikomos, fokhagymás olajjal megkenve

- Ketchupös csirke comb, jázmin rizzsel.

Édesség sajnos nem készült, de ebéd előtt ettem egy almát. A lepény kenyértésztából készült, titka, hogy több órán keresztül kelt, majd a második átgyúrás után is legalább egyet. A kukorica krémleves nálunk nemzeti eledel, fejlesztését köszönjük áhítattal drága mamának (tudjátok, a jiddishe). A ketchupös csirke KedvencM kedvence. Roppant egyszerű, combokat fokhagymával előpirít, majd jénaiba. Erre ráöntünk tejszínben elkevert ketchupöt, dúsítva pirított, füstölt szalonnával, füstölt sajttal (reszelve), és petrezselyemmel. Rizs: főzés előtt megmosva, tyúkhúsleves kockával ízesítve. 

Ám ami a mai napon még fontosabb, ma ünnepeljük a hetedik szülinapunkat, 

évfordulónkat KedvesMel. Ez ugyebár, ahogy a monda is szól, gombócból is megártana, de mi úgy döntöttünk a következő hetest is együtt kívánjuk tölteni. Gyűrődve, veszekedve, morgolódva, vihogva, vacogva, forgolódva, kufárkodva, de leginkább egymást nagyon-nagyon szeretve.