Hétvégén egy csoportos megmozduláson vettem részt, ahol nem mint résztvevő, hanem mint részvezető tettem hasznossá magam. A csapatot kb. 28 fiú/férfi és egy lány (hölgy) alkotta, plusz mi ketten részvezetők és egy hímnemű fővezető. Na nem áramot fővezető, hanem a csapatmunkát. Fura egy összetétellel rendelkeztek ezek a férfiemberek. Az egyik fele megérkezett, már igen kapatos állapotban, és ezt az állapotot igyekeztek is fenntartani a két nap folyamán. Mindebben segített nekik az a raklapnyi sör és egyéb rövid ital is, amit szépen, időben elosztva, folyamatosan fogyasztottak. Na persze, nem vagyok álszent, én is szeretek és szoktam is alkoholt inni. De például a főnököm előtt kifejezetten utálok ilyet tenni. Hát ez a tény, ezeket a fiukat nem igen izgatta. Pedig fent említett "állatfajtából" (mármint főnökből) itt több is tálható volt. Azt gondolnánk minden vezető, olyan amilyen, meg olyan mint amilyennek korábban leírtam. De a hétvégén ismét tévednem kellett. A másik, amire egyre inkább rájövök, hogy az első benyomás, amiről ugye tudjuk, hogy nincsen rá második lehetőség, gyakran túl gyorsan megszületik, kb. 3 másodperc alatt. Sokszor, akik elsőre szimpatikusnak, érdekesnek tűnnek, hangos viselkedésükkel vagy izgalmas tekintetükkel megfogják a gondolataimat, hamar kiderül fölöslegesek. Nem, mint emberek fölöslegesek, hanem a figyelemre. A "ki ha én nem" viselkedés, vagy a hangos titokzatosság és a bátor, de nem helyénvaló (értsd ez alatt, nem a helyzethez illő) vedelés nem olyan érdekes, izgalmas, mint azt elsőre talán gondoltam. Ilyenkor pedig van idő azokra az emberekre, akik kicsit csöndesebben, kicsit visszafogottabban, és mégis mélyebben képesek létezni. Nincs szükségük arra, hogy mindenáron felhívják magukra a figyelmet, hiszen tudják, hogy akit a felszínes felszín mellett kicsit több is érdekel, az úgyis megtalálja őket. Sokszor észre veszem magamon, hogy mennyire fontosak nekem a külsőségek. Nem gondolom, hogy ez baj, hiszen a külső tényleg fontos, végső soron az első benyomás alapját is ez képezi. Újra, meg újra rá kell jönnöm azonban , hogy a külcsín nem elég. A szép/érdekes/ stb. külső mögött az üres belső mégsem elég. Így amellett, hogy tegnap sikerült csöndesebb, de emberibb emberekkel beszélgetnem, arra is újra ráébredtem, mi is az, természetesen a többi egyéb mellett, amit KedevesMben is szeretek és megszerettem, és amiért a mai napig szeretem.
Végül egy KFT dal szövege jutott eszembe:
Vagy, ha szépek és okosak is egyben, nem állnak szóba velem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése