Debreceni virágkarnevál

Augusztus 20-án végre, életemben először láttam a debreceni virágkarnevált.
Nagyon ügyesek voltunk. M-val mentünk, kettesben. Hajnali 5, azaz 5 órakor keltünk, és 6kor már el is indultunk. Mmama megint nagyot homorított, mert csak azért felkelt korábban, hogy kisüssön nekünk frissen hamburger húsit, amit szendvicsben vittünk magunkkal a hosszú útra.
Az utat nagyjából végig szenderegtem. Erről amúgy kizárólag M. tehet, mert ha nem kapna sikító frászt attól, hogy mellettem üljön, amikor vezetek, akkor ő is kevésbé lenne fáradt.

Igazán profinak mondhatom magunkat, már ami
az időzítésünket illeti, hiszen kb fél órával a karnevál kezdés előtt értünk a helyszínre. Kisokos, így neveztük el a GPS-ünket, egészen tökéletes közelségbe vezetett minket. Érdemes is volt hamarabb odaérni, így legalábbsokat tudtuk fényképezni a kocsikat, még álló helyzetben. Miután elindultak, már nem volt erre igazán jó lehetőség. Elég nehezen is választottam a képek közül. Hosszas szűrés után végül erre a tízen akárhányra szűkítettem a kínálatot.

Nagyon tetszettek a titánok, és ez a démon itt fenn. Szívem csücskét pedig a L'ecso c. francia rajzfilm alapján felvirágozott kocsi képezte. Itt is külön kiemelném a rózsaszín tortát, Eifel toronnyal a tetején. Lehet azért is tetszik, mert S.J. Parker táskáját juttatja eszembe, amit a Sex és New York című, annyira amúgy nem is remek, mint vártam, filmben szorongatott a kezében. Ez a rész amúgy kiemelendő a filmből, mivelhogy itt vesznek közös lakást borzasztóan helyes MR Big-el, akit itt a sorozatban megszokotthoz képest már csak John-nak becéz, ami igan-igen kiábrándító. És ez az az ominózus rész is, illetve talán innen következik, amikor Carrie Bradshow parádésan, szédítően, őrjítően klassz sétálós, tükrös, fehér gardrób szekrényt kap, amit szerintem azóta a fél világ irigyel tőle, de én mindenképp.

Kis intermezzo után, csuda helyes volt még a kis vakond virágkocsi. El is határoztam, hogy baba lányoknak hívok majd elő néhány képet ebből a csokorból, a pindurkák ugyanis mind oda vannak kis vakondért.

Sok kép készült még az óriás bogarakról és a Reneszánsz év autójáról, amin Leonárdo Da Vinci utóérzetként építettek repülő embert, forgó akármit, meg rakéta hajtásos kisembert...

Végül pedig, nem titkolt szándékom volt Debrecenben, hogy beszippantsam azt a levegőt, ami útnak indította Szabó Magdát is. Sajnos a családi házukat, ahol szülei is laktak, nem találtuk meg, ami igazán nem meglepő, mivel lebontották, a buták.... Igaz nem ez volt Sz. M. szülő háza, azt nem kerestük meg. Igazság szerint én vagyok a béna, mert a Für Eliseben is azt hiszem, de a Régimódi történetben tuti, leírt minden utca nevet és lakóhely változást, amit ő és/vagy a szülei megéltek. Következő debreceni látogatásunk alkalmára igyekszem majd felkészültebben menni :)

Be kellett hát érnem azzal, hogy a fő utcán az Arany Bika szálló mellett nyitottak egy könyvesboltot, kedvenc írónőm tiszteletére. Kiraktak néhány emléktárgyat, és természetesen lehet itt kapni az összes könyvet, ami megjelent tőle.